2016. július 28., csütörtök

Ajándékot készíteni nem is olyan egyszerű

Minden elvemmel ellenkezve beszálltam a PIF-játékba a Facebookon. Gondolom, úgy nagyjából mindenki ismeri, de röviden a lényege, hogy valaki felajánl egy saját kezűleg készített tárgyat. Akinek tetszik, az lecsap rá, cserébe pedig ő is felajánl valamit, amit pedig egy harmadik valaki stoppolhat le, és így tovább. Mivel határidős (mindenki 3 hónapot kap, hogy befejezze a felajánlását), eléggé ódzkodtam tőle, mert nem igazán tudok, meg nem is szeretek időre dolgozni. Természetesen ezt addig lehetett betartani, ameddig nem jött egy olyan felajánlás, amire nem lehetett nem lecsapni :-D És tessék, máris nyakig vagyok a PIF-ben, egy horgolt kendővel szálltam be, amit Verocskának fogok elkészíteni (és vicces módon az ő tesójától kapom az ásványos füldísz+nyaklánc garnitúrát, ami az egésznek a kiváltó oka volt :-D ).

Az egyik kedvenc kendőmintámat már többször meghorgoltam Drops Delightból, és most is abból készítem. Ezzel kapcsolatban eddig a következő tapasztalatokat szereztem:

1) A fentről lefelé, oda-vissza cikkcakkozó sorokkal, színátmenetes fonalból horgolt háromszögkendőnek marhára nem mindegy, hogy milyen színnel és mekkora átmenettel kezdődik a nyakánál a középső része. Egészen máshogy néz ki, ha egy másik szín esik középre, valahogy az egész kendő megjelenését meghatározza.

2) A Delight fonal gyönyörű, csak nem szabad elrontani, amit csinál belőle az ember, mert bontani egy rémálom. Mivel zoknifonal, filcesedni ugyan nem tud, de a szerkezetéből adódóan olyan gyönyörűen összeakad saját magával, hogy tényleg zen-buddhista legyen a talpán, aki vérmérséklettől függően gutaütés/gyomorfekély nélkül vidáman mosolyogva lebontja.

Az előzmények ismeretében álltam neki a munkálatoknak. A kendőt 3 gombolyagból horgolom, és az 1) pont alapján mindhárom gombolyagnak megkerestem mindkét végét, megnéztem, melyiken hogy fognak alakulni várhatóan a színátmenetek, majd 3 próbadarabot horgoltam, 3 különböző méretű tűvel, hogy azok közül is megtaláljam az ideálisat. A háromból az "A" próba szerencsére egyáltalán nem tetszett, azt - a 2) pont értelmében csúnyán káromkodva - rögtön le is bontottam. A maradék kettő közül a "B" próbát kimostam és blokkoltam, hogy lássam, jó-e a tűméret, a "C"-t pedig folytattam, mert azt terveztem véglegesnek. Egészen az első gombolyag fonal végéig, sőt, már becsatlakoztattam a következő gombócot, amikor ráébredtem, hogy talán mégis a "B" tetszik jobban.

De már semmiben nem voltam biztos, végighorgoltam tehát annál is egy teljes gombolyagot, hogy lássam a színek alakulását, egymás mellé tettem a két - egyébként kísértetiesen hasonló - háromszöget, és végül a "C" próbát megint csak lebontottam, nagy gubancolások és ráncigálások közepette.

A két, csak úgy kézzel, kapkodva egymásra tekert gombolyag viszont olyan kezelhetetlennek bizonyult, hogy előszedtem a fonalgombolyítómat, és áttekertem az egészet, hogy normálisan lehessen vele dolgozni a továbbiakban.

Itt tartok pillanatnyilag, hét nap alatt körülbelül 175 méter fonalat sikerült felhasználnom, igaz, azt többször is :-D Kicsit paranoiás és nagyon maximalista vagyok, mert ez most nem az enyém lesz, de remélem, a rendelkezésre álló további két és fél hónap elég lesz arra, hogy - esetleges további bontásokat is beleszámítva - végül időben befejezzem a kendőt, és átadásra érdemesnek nyilvánítsam :-D


A kép illusztráció. Valójában nem is igaz, hogy beszippantott az örvény. 



2016. július 25., hétfő

Szivárványos Upstairs sideways

Először talán Macus blogjában láttam a Flotte Socke Kolibri hihetetlen színű zoknifonalait, és azonnal tudtam, hogy ezt muszáj lesz kipróbálnom.
Pécsen lehet kapni a fonalam.hu boltjában, és persze postán is rendelhettem volna, de szerencsére mi egyébként is gyakran járunk arra, Dani családjához látogatóba, szóval nem okozott gondot a beszerzés.
Annál nagyobb fejtöréssel járt megoldani a "mit kössek belőle" kérdést. Eleinte zoknit akartam, de ahhoz túlságosan hamar tavasz meg nyár lett, és akkor már nem volt hozzá kedvem.
Kendőt persze elvileg tilos. Így aztán sokáig csak nézegettem a szivárványszínű gombolyagot, de amikor egyszer csak szembejött a háromszög alakú Upstairs kendő mintája, amit mintha kifejezetten erre a fonalra írtak volna (a bemutató képeken szerepel is belőle egy szivárványos változat), akkor meg voltam véve kilóra, és elfelejtettem az összes szabályzatomat, miszerint pl. tizensokadik kendőre márpedig nincs szükség. De igen, VAN, és punktum.

A minta egyszerű, de valamiért nekem különleges, a hosszan színátmenetes fonal nem csapja szét, hanem kölcsönösen erősítik egymást. Hihetetlen sebességgel készült el, talán két hét se kellett hozzá, ami az én kötési szokásaimhoz képest szinte már nem is normális, de szerintem ez a kendő éjjelente titokban saját magát kötötte.

A leírás azt mondja, egy gombolyag zoknifonalból 4-es tűvel 6 ismétlés jön ki, nekem ott még rengeteg fonalam volt, és belevágtam a hetedikbe. Egészen sokáig elhittem, hogy elég lesz, aztán végül egy kis csalással fejeztem be, de ezt nem mondom el senkinek :-D

Mutatom a képeket, szóljon, aki úgy érzi, hiányzik valami erről a kendőről. Nekem semmi :-D









Minta: Upstairs 2.0 Sideways (a stóla verzió ingyenes, ez nem)
Fonal: Flotte Socke Kolibri (6214, ha jól azonosítom)
Tű: 4 mm