2017. május 21., vasárnap

Nálunk elkezdődött a dinnyeszezon

Az egyik kedvenc kreatívkodós Facebook-csoportomban (pontosabban nem az én csoportom, de tagja vagyok) mutatták ezt a kardigánt, én meg azonnal lecsaptam az ötletre, az én lányom márpedig dinnye lesz :-D

Imádom azokat a mintákat, amiket DK vastagságra írnak, mert nagyjából gondolkodás nélkül lehet nyúlni a DROPS Cotton Merinóért, ami egyébként is egy fantasztikusan bababarát, szuperjó kis négyévszakos fonal. Dani ment a fonalboltba nagyon készségesen, bár kicsit röhögve, merthogy tényleg milyen már, hogy a négy láda fonalamból PONT nem találok két olyat, amiből meg lehetne kötni egy kardigánt. Pedig tényleg nem volt :-)

Aztán jött az átméretezés problémája, ebből én különösen tehetségtelen vagyok, de szerencsére ugyanebben a csoportban segítettek, és megsúgták hogy van egy épp ugyanilyen felépítésű másik minta, és lehet annak a szemszámai alapján haladni. Ez volt az, hátha valakit még érdekel.

A jó kislányom szépen hagyott kibontakozni, biztos tudta, hogy neki készül a kardigán. Hamar be is fejeztem, sajnos kicsit rövid lett, mert csak egy gombolyag zöldet kértem, de mivel eléggé tetszik nekünk a dinnyekardigános gyerekünk, ezért valószínűleg vissza fogom bontani a szélét, és kötök még hozzá pár centit.

Ha akarok fényképet mutatni a műről - márpedig akarok -, akkor kénytelen vagyok azt is beismerni, hogy semmit nem fejlődtem az utóbbi időben (sem), még mindig nem tudok egyenletesen kötni, és ebből a szempontból a Cotton Merino nem túl megengedő, egyáltalán nem segít leplezni, hogy képtelen vagyok egyenletes fonalfeszességet tartani :-D Tiszta csíkos a zöld rész, engem kicsit idegesít, mert úgy szeretném, ha tökéletes lenne, de nem nagyon tudok mit csinálni.


Mivel ezt leszámítva a kiskardi elég jól néz ki, ezért gyakorlatilag mindenhová felakasztottuk, ahová lehetett, mert ki akartuk próbálni, hogy mutat különféle hátterek előtt.

Fal:


Garázsajtó:


Kerekeskút:


Napozógyékény, erre sajnos nem lehetett akasztani, de megoldottuk:


És azért végül a rend kedvéért Zuzikára is ráadtuk, de ez a gyerek úgy izgett-mozgott, hogy alig tudtuk megszámolni:


Annyit mondok, SOHA ne kössetek babának olyasmit, ami nem gombos egészen az aljáig, mert tök hülyeség. Igazság szerint nekem ezt most a rózsaszín rész végéig vissza kéne bontanom, és újrakötnöm, végig gomblyukakkal, de szerintem nem fogom (elég kiábrándító macera a hosszabbító műtét is így befejezés után), úgyhogy a lányomnak most lesz egy nagyon cuki, ámde a legkevésbé se praktikus kardigánja.

Már tervezem, hogy télire ezt a mintát narancsosítani fogom, egy fehér, és egy sötétebb meg egy világosabb narancssárga fonalból, de a pink grapefruit vagy a vérnarancs is használható ötletnek tűnik. Mindenesetre gombok lesznek rajta végig, az tuti.

Szóval a minta: Watermelon Baby Cardigan
További méretekhez használható információ: All in One Sleeveless Baby Top
Fonal: DROPS Cotton Merino cseresznyevirág, (valószínűleg) vanília és fenyőzöld (a zöldből nem elég egy gombolyag, ha valaki nem az újszülöttméretet szeretné kötni)
Tű: 3,5 mm






2017. április 16., vasárnap

A Rocker, a Barbie, az Ügyvéd és a Hippi



Na, hol bulizzunk ma? Van nálam egy kis fű.


Jó ez a kégli, be kéne jutni valahogy.


Á, reménytelen, itt is zárva van.


Asszem, nincs itthon a tulaj... szóljunk a többieknek is!

2017. március 28., kedd

Családban maradó rágcsakendő

Annyi mindenkinek horgoltam már rágcsakendőt, de saját babám, akinek készíthettem volna, eddig még sose volt . Most viszont ennek is eljött az ideje.

Az ötletet INNEN vettem, de a mintában szereplő virág nem igazán tetszett, kerestem másikat, és végül EZT választottam, apró módosítással, és levél nélkül.

(Horgolósoknak: nagyon utáltam volna soronként színt váltani, és ugyanennyiszer két szálat eldolgozni a végén, úgyhogy mindhárom fonalat csak egyszer csatlakoztattam be, majd amikor sorra kerültek, kúszószemekkel felvezettem őket a megfelelő helyre. Nem annyira szép és makulátlan így a hátoldal, de nem izgat. Szerintem a lányomat se kell majd miatta pszichológushoz hordani kamaszkorában :-D )

A tulajnak nincs még mivel rágnia, de mivel a kendő szép színes, nézegetni is szereti, meg hadonászik is felé ezerrel. Pont úgy néz ki, mint akinek tetszik :-D





Fonal: a sárga Catania, a többi pedig a régi Bóbita a régi Barkából :-)
Tű: a kendőhöz 3-as, a virághoz 2,5-ös, aztán meg 2-es, mert a másik szétesett :-D
Minta: a linkeket ld. fent a szövegben

2017. február 25., szombat

Babaholmi, mi más

Kicsi időben kicsi cuccokat köt az ember, meg hiába tudom, hogy ez a párhetes kistökfej pillanatok alatt ki fogja nőni, a gyors sikerélmény meg a cukiságfaktor akkor is babaholmik kötésére inspirál szüntelenül.

A mellény egyébként is lényeges ruhadarab, mert hiába fűtik a panelt, mint a veszedelem, valahogy úgy adnék rá még egy fél réteget, de a kardigán már egyértelműen sok.

A Ravelryn többségében egészen elképesztően béna mellényminták vannak, a túl bő, felül egy darab gombbal (nem) záródó fazont kizártam, bár Zuzika még nagyon pici, se nem forgolódik, se nem kúszik, de szerintem egy mellény attól nem fog csukva maradni, ha szépen megkérem rá, sokkal praktikusabb, ha inkább rakok rá gombokat.
Vannak aztán a belebújósak, azokat is kiejtettem, mert az ifjú hölgy szörnyen utál öltözködni, és igyekszem minél kevesebb dolgot áthúzogatni a fején.

A nyertes mintát egyébként végül a kardigánok között találtam, ujjatlanra keresve, hát, nem mindig egyszerű a Ravelry lelkivilága. Végre egy testre simuló fazon, könnyedén végig lehet gomblyukazni teljes hosszában, aranyos kis mintája van, csajos, de nem csicsás.

Háromhónapos méretet kötöttem, csakhogy úgy tűnik, mostanában szorosabban kötök, mint szoktam. Hiába ismerem a fonalat, és tudom, hogy hány szemes szokott lenni belőle a próbám, ez most éppen jó lett, pedig bírtam volna, ha kicsit nagyobb. De nem bánom, végül is maradékból van, azzal meg a legjobb, ami történhet, hogy fogy.
Legfeljebb ha kinövi, kötök másikat - legalábbis remélem, a továbbiakban is fog nekem hagyni szabad perceket a kötögetésre. Azzal mindketten jól járunk :-)


Minta: Ria mellény
Fonal: Drops Cotton Merino (majdnem két teljes gombolyag) 
Tű: 3,5 mm

2017. február 7., kedd

Noémi, az én saját lila nyulam

Ha nem szólnak az egyik kötős-horgolós csoportban, én sose tudom meg, hogy a Bajcsy kórházban létezik újszülöttfotózás, pedig igen. Minden babáról készítenek képeket kétnapos korában - persze csak ha kérik -, és akkor egy fotót megkap a család ajándékba, a többi pedig igény szerint különböző méretű és árú csomagokban rendelhető. Babybox Photography a "kihelyezett stúdió" neve, és egyébként a Bajcsyn kívül több kórházban is dolgoznak.

Amikor ezt meghallottam, máris tudtam, hogy én saját készítésű holmikat viszek majd magammal a fényképezésre. Addigra már kész volt a kistakaró, a nyuszifüles sapka és hozzá a kardigán, meg a csörgős nyuszi, és a finisben összedobtam még egy picike, pihekönnyű mohertakarót.  Így történt, hogy készült néhány profi fotó az sk dolgaimról az sk gyerekemen :-)

Mutatok néhányat az elkészült képekből.


Noémi és az óriásnyúl (a fülével együtt sincs egészen 20 cm :-D ) 


A takaróján piknikezik, az újszülött-méretű kardigánja meg térdig ér



Kidugta a lábát


Szégyen a cumi, de hasznos :-) 


Reklámhelye, de csakis azért, mert szerintem jár. Az arra érdemes "kézműves" társakat mindig szívesen ajánlom mások figyelmébe. A fényképeket Márkus Viktória készítette, akit a Tündérfotó Facebook-oldalon is el lehet érni. Türelmesen, szeretettel bánt a babákkal, a kis síró gombolyagok megnyugodtak nála. Nagyon óvatosan, gyengéden igazgatta a pici kezeket-lábakat a megfelelő pozícióba, és ráadásul a kibic anyukáktól is elfogadott ötleteket. Láttam rajta, hogy élvezi, amit csinál, egyáltalán nem egy fényképezőautomata. Örülök, hogy találkoztam vele, és ő készítette Noémi első igazi fényképeit :-) 


2017. január 8., vasárnap

Szarvasos sapka nagy nehezen

Dani évek óta nyúzott már ezzel a sapkával, és én tényleg többször neki is álltam újra meg újra, de valahogy nem akart sikerülni. Idén már novemberben elkezdtem, azzal a feltett szándékkal, hogy márpedig karácsonyra meglesz. Nem lett, viszont megint lebontottam legalább háromszor, és közben Andy Vajna megelőzött a karácsonyi piros pólójával. De én akkor is bizonyítani tudom, hogy ő koppintott rólunk, és nem fordítva.
Egyébként a helyzet olyan reménytelennek nézett ki, hogy a sokadik bontás és hangos káromkodás után már Dani is azt mondta, hagyjam a fenébe, ha ez a sapka ennyire nem akarja, hogy megkössem, akkor majd keres másikat. De lehiggadtam, és azt mondtam, hogy OK, egy UTOLSÓ próbálkozás, és ha most se jön össze, akkor feladom.

Nem mintha ennyire nehéz lenne, csak beleszaladtam mindenbe, amibe lehetett. Az eredeti minta szerint ez egy batárnagy, XXL-es sapka, amit vastag fonalhoz mérten viszonylag vékony tűvel kötött a tervező, méghozzá ki-befordítható verzióban (ami a norvégminta miatt négyrétegű, tehát valószínűleg elég sokat felvesz a saját bőségéből).
Nemcsak bő, hanem magas is. Ha végigkötöm a mintát, akkora lesz, mint egy kémény, meg kell tehát határozni, hogy az ember a saját (férjének a) sapkájára a mintának mekkora részét szeretné feltétlenül rátenni, illetve nem árt közben egy meglévő és jó méretű sapkához méregetni, hogy mégis nagyjából honnantól és milyen ütemben kell fogyasztani.

Érdemes körben az ismétlésszámot 4-ről 3-ra csökkenteni, (144 helyett csak 108 szemmel kötni, ahogy a ravelrys projektek többségénél is ajánlották), vagy pedig vékonyabb fonalat választani hozzá. (Na de milyen fonal az, amiből 144 szemre kell kezdeni egy sapkát? Zoknifonal talán, 2,5-ös tűvel? FITYISZT, azt már nem. Szóval maradt a 3 ismétlés - és talán még így is nagy egy kicsit, de hordható.)

Megint megállapítottam, hogy aki évente pontosan egyszer köt norvégmintát, az ne csodálkozzon, ha nem lesz tökéletes, és ha az embernek olyan mérnökalkatú férje van, mint nekem, akkor számítani lehet arra is, hogy PONTOSAN oda fog mutatni, ahol egy-két szem kicsit lazább/szorosabb lett az ideálisnál, hogy "édesem, az ott nem úgy néz ki, mint a többi". (Ezvanbazmeg, rosszul nősültél.)
De egyébként nagyon örül neki, és holnap reggel természetesen már ebben megy dolgozni.


Minta: Frolicking Deer Hat (ingyenes)
Fonal: Lana Gatto Nuovo Irlanda (ex-Mosó Masa, régi nagy szerelem)
: 3,5 mm a passzéhoz, 4 mm a sapka felső részéhez




2017. január 5., csütörtök

Csörgős nyuszi

Ez a buta arcú nyuszi már régóta tetszett, hát most végre meg lehetett horgolni. A minta borzasztó egyszerű, könnyű követni, sőt, ránézésre akár fejből is mehet.
Mindenesetre két lényeges változtatást is végeztem rajta, mert nem minden szempontból volt teljesen kisbaba-kompatibilis.

1) Az egyik szeme körül fehér "monokli" van, ez az eredeti darabnál filcből készült. Kivágtam én is filcből, odarögzítettem, aztán rájöttem, hogy egy rafkós kisbaba ezt simán le tudja rágni. Akkor inkább körben odaöltögettem, de a cérna a puha filcbe minden öltésnél csúnyán belevágott. Mivel ez meg így ronda volt, le is szedtem inkább az egészet, és horgoltam egy fehér kört, odavarrtam alaposan, baba legyen a talpán, aki most onnan lecsócsálja.

2) Ugyanilyen megfontolásból lecseréltem a farkincáját is, ami eredetileg simán egy pompon, na de azt is viszonylag könnyen szét lehet húzogatni, és/vagy megenni. Ehelyett is horgoltam inkább egy gömböt, amit odavarrtam a jószág hátulsó feléhez.

+1 A hímzett szemeket én nem szeretem, biztonsági szemet használok helyette, amitől sokan ódzkodnak, de én valóban biztonságosnak találom. Elég valószínűtlen, hogy egy baba kiszerelje a helyéről, amikor direkt se egyszerű eltávolítani, ha az ember egyszer véletlenül rossz helyre rakta. Szóval ez a tapsi is olyat kapott. Szerintem jobban járt :-)


Fonal: Catania a Fonalbolt.com-ról
: 3 mm
Csörgő: az 1001 fonaltól